Az evangelion jelentése egyszerűen “jó hír”. A görög az aggelion szóból származik, ami egyszerűen “üzenetet vagy hírt” jelent. (Megjegyzendő, hogy a görögben két gammát együtt “ng”-nek ejtik.) A szóban forgó szónak van egy “eu-” előtagja, ami egyszerűen “jót” jelent. Így tehát “jó hír”

Mindig az egyszerű jelentéssel kezdjük. Ha egy katonai győzelemről szóló jó hírről van szó, az a szövegkörnyezetből kiderül. Az ÚSZ-ben ez a szó 77-szer fordul elő 74 versben. A Strongs szerint így fordítják:

1) jutalom az örömhírért

2) örömhír

a) az Isten hamarosan felállítandó országának örömhíre, és később Jézusról, a Messiásról, ennek az országnak az alapítójáról is. Krisztus halála után a kifejezés magában foglalja azt az igehirdetést is, amely Jézus Krisztusról (róla) szól, mint aki a kereszthalált szenvedte el, hogy az Isten országában az embereknek örök üdvösséget szerezzen, de mint aki visszatért az életbe és felmagasztaltatott Isten jobbjára a mennyben, onnan fenségben visszatér, hogy beteljesítse Isten országát

b) a Krisztus általi üdvösség örömhírét

c) az Isten Krisztusban megnyilvánuló és zálogba adott kegyelmének hirdetését

d) az evangéliumot

e) mivel Jézus messiási rangját a szavai bizonyították, tetteivel és halálával, Jézus Krisztus szavainak, tetteinek és halálának elbeszélését evangéliumnak vagy örömhírnek kezdték nevezni

Most nézzük meg a Septuaginta általad megadott Tanak-verseit (“1Sámuel 31:9 ; 2Sámuel 18:31 ; 1Királyok 1:42 ; de vö. 1Sámuel 4:17”).

1Sámuel 31:9 Levágták Saul fejét, és megfosztották páncéljától. Hírnököket küldtek, hogy hirdessék a hírt a bálványaik templomában és népük körében a filiszteusok egész környező földjén.

2Sámuel 18:31 Akkor megérkezett a kusita, és ezt mondta: “Uram, a király most fogadja a jó hírt! Az Úr ma megigazított téged, és megszabadított mindazok kezéből, akik fellázadtak ellened!”

1 Királyok 1:42 Amikor még beszélt, megérkezett Jónátán, Abjatár pap fia. Adónija így szólt: “Gyere be, mert egy ilyen fontos embernek, mint te, jó hírt kell hoznia.”

Az evangélium mindhárom versében evangéliumi szavakkal fordítják a héber basar igét, amely egyszerűen azt jelenti: “üzenetet hozni, hírt mondani, vagy hírt adni”. A héber szó főnévi alakja jelenik meg az 1Sámuel 4:17-ben (amit te “összehasonlításként a kontraszthoz” sorolsz fel), és a hírnök rossz hírt hoz.

1Sámuel 4:17 A hírnök így válaszolt: “Izrael elmenekült a filiszteusok elől! A sereg nagy vereséget szenvedett! Két fiad, Hophni és Phineás meghalt! Isten ládáját elfogták!”

A basár formái 24 alkalommal fordulnak elő a Tanakban. Gyakran használják katonai győzelemre, de ez nem kötelező. Például a Zsoltárok 40:9-ben a költő “igazságot hirdetett” (lásd még Zsoltárok 96:2, Ézs 40:9, Ézs 60:6, Náhum 1:15 és mások). Nagyon fontos vers az Ézsaiás 61:1.

Ézsaiás 61:1 A szuverén Úr lelke van rajtam, mert az Úr kiválasztott engem. Megbízott, hogy bátorítsam a szegényeket, segítsem a megtört szívűeket, rendeljem el a foglyok szabadon bocsátását és a foglyok kiszabadítását,

Ez két okból is fontos. 1) A basar fordítása euaggelion. 2) Jézus ezt a verset nyilvános szolgálatának kezdetén olvassa fel a Lukács 4:18, 19-ben.

Luk 4:18 “Az Úr Lelke van rajtam, mert felkent engem, hogy jó hírt hirdessek a szegényeknek. Azért küldött engem, hogy hirdessem a foglyoknak a szabadulást, és a vakoknak a látás visszanyerését, hogy felszabadítsam az elnyomottakat, 4:19 hogy hirdessem az Úr kegyelmének évét.”

Az teszi ezt fontossá és Atwill érvelése szempontjából hátrányossá, hogy ha Jézus Ézsaiás könyvéből olvasott volna tovább, a kontextus valóban valami katonai győzelem, az Úr bosszújának napja lesz. Jézus megáll a vers közepén, mert most nem egy katonai győzelem miatt van ott (az később következik).

Röviden, ha az üzenet egy katonai győzelemről szól, akkor az euangellion egy katonai győzelemre utal. Azonban ugyanez a szó használható arra is, hogy azt mondjuk, hogy fizetésemelést kaptam, vagy hogy a fiam kikerült a kórházból. Minden a kontextuson múlik.